Príroda

Prvé tomuto podobné múzeum bolo založené na území Maďarska v 19 storočí. Základnou myšlienkou bolo vytvoriť múzeum, kde sa dá demonštrovať komplexný vidiecky život bývania, zo všetkým k tomu patriacim zariadením, ponímajúc prácu na dedine, remeslá, kultúru a tradíciu sviatkov. Od polovice 19 storočia sa vďaka kapitalizmu rozmáhal silný mestský modernizačný urbanizačný trend v krajine, tiahnuci od severozápadu v celej Európe. Vďaka tomuto začal rýchlim tempom zanikať tradičný vidiek.

Prvý skanzen založil švédsky vedec Arthur Hazelius v roku 1891 neďaleko Štokholmu. Tu sa snažil pozbierať a zachrániť tradičnú Švédsku vidiecku kultúru bývania a života. Miesto bolo založené v mestskej časti Skansen, preto sa dnes každé takéto múzeum volá skanzen. Tento názov prebral od Švédov celý svet.

Prvým maďarským skanzenom bola výstava milénia (1000 ročné jubileum príchodu Maďarov do karpatskej kotliny) v roku 1896, kde bola veľkou atrakciou takzvaná etnografická dedina s 24 kompletne zariadenými domami. Bohu žiaľ po slávnostiach sa domy zbúrali. Predmety tam vystavené sa našťastie zachovali, dodnes zdobia zbierku v Szentendre. Na ďalšie pokračovanie veľkolepého projektu skanzenu bolo treba čakať takmer 70 rokov.

Forrás: Hídlap
Cikk írója: Gábor Éva
Fotók: Hídlap

Esztergomtól nem túl messze, a Gerecse csúcsai között egy különös település nyomaira bukkanhat a túrázó. Aki a méltatlanul kevéssé ismert Pusztamarótot választja úti céljául, nemcsak a természetjárásnak hódolhat, hanem megismerheti a magyar történelem egyik legtragikusabb eseményét, Dobozi Mihály legendáját, megtekintheti a török ellen vívott csata áldozatainak emlékművét és a múlt századig lakott település temetőjét, sőt rövid sétával ellátogathat a Serédi-kastélyhoz is. A történelmi emlékhely a kék turistajelzést követve, hosszabb-rövidebb gyalogtúra
árán érhető el, de idősek és kisgyermekesek gépkocsival is felkereshetik.

Forrás: Hídlap
Cikk írója: Gábor Éva
Fotók: Hídlap

Másfél hónap „kényszerszünet” után július elsejétől újra látogatható a környék több, közkedvelt kirándulóhelye, amelyek a májusi esőzések és áradások miatt életveszélyessé váltak. A Pilisi Parkerdő Zrt. kezelésében lévő területeken összesen mintegy félmilliárd forintos kár keletkezett, a földcsuszamlások több ezer köbméternyi földet és követ zúdítottak a mélybe és mintegy tízezer fát döntöttek ki. A dömösi Rám-szakadékot is teljesen átalakította a természet, új járószint keletkezett, helyenként mélyebb és még nehezebben járható, másutt pedig magasabb lett a vadregényes szurdokvölgy.

Forrás: Hídlap
Cikk írója: Hegedűs Dóra
Fotók: Willant Zoltán

Kikapcsolódásokra, így például kirándulásokra bőven kínál lehetőséget a tavasz. A különböző környékbeli egyesületek lehetőségeiről a Hídlap is rendszeresen beszámol. Legközelebb a Magyar Turista Egyesület Esztergomi Osztálya Márianosztrára invitálja az érdeklődőket.

Forrás: hidlap.hu - Antal Attila pedagógus

2009. szeptember 26-án a muzslai Endrődy János Alapiskola természetjáróival egy tanulmányi kiránduláson vettünk részt a Csenkepusztai nemzeti természetvédelmi rezervátumban. Ez a rezervátum a Duna menti alföld egyik legeredetibb állapotában lévő homokbuckás élőhelye. Már több mint fél évszázada kutatják a növénytani és rovartani szempontból jelentős vidéket, ami 1951-től védettséget élvez.

Forrás: Hídlap.hu
Az év eleje óta folyik a Pilisi Parkerdő Zrt. területén a „Parkerdő természetesen” elnevezésű természetvédelmi program Visegrád és Pilisszentkereszt térségében. A program keretén belül, 2009 februárja és 2010 augusztusa között, összesen 460 millió forintos európai uniós támogatással és 110 millió forintos önrésszel eddig példa nélküli természetvédelmi fejlesztés valósul meg a főváros környéki erdőkben, kirándulóhelyeken.

Forrás: Hídlap
Cikk írója: Gábor Éva
Fotók: Willant Zoltán
A dorogi Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Egyesület (BEBTE) május 17-én geológiai túrát szervezett a Duna túloldalára, a Börzsönybe. A közel negyven résztvevő autóbusszal utazott el Kismarosra, onnan erdei kisvasúton folytatták útjukat Királyrétig, majd megkezdődött a mintegy 25 kilométeres, kilenc óra alatt teljesíthető gyalogtúra a rendkívül változatos tájakat, kiemelkedő ormokat, hosszan elnyúló gerinceket, szurdokokat, sűrű erdőket, hatalmas tisztásokat, csodás természeti képződményeket és lenyűgöző panorámát bemutató hegységben. Ezt az – akár részletekben is megtehető – kirándulást ajánljuk most olvasóink figyelmébe Lieber Tamás túravezető segítségével.

Forrás: hídlap.net Szerző: Oravetz Ferenc

A környezetvédők minden fakivágást a természet elleni támadásnak éreznek. Ez alól a sokak által tévesen megítélt nyárfa sem kivétel, amely igénytelen, gyorsan növő, rövid időn belül árnyékot adó növény. Emellett a légszennyezés jelentős részét is képes megkötni, egy ötvenéves fa évente legalább 400 kilogramm szennyező anyagot szűr ki a levegőből, bár virágzás idején a nyárfaszöszök egy ideig kellemetlenséget okozhatnak....

Sokan a nyárfavirágzás és a jelentkező allergiás tünetek egybeesése folytán úgy vélik, hogy a szösz allergiakeltő, ezért ezeket a fákat ki kell vágni. A szakemberek azonban az ellenkezőjét hangoztatják. Osvai László tüdőgyógyász főorvos írja, hogy a nyárfa szösze nem okoz allergiás panaszokat, legfeljebb ha fűpollenek tapadnak hozzá.

Szép, preklad: F. Cs.

Két évvel ezelőtt vágták ki a Garamkövesd irányába vezető út mellett díszelgő elöregedett, balesetveszélyes nyárfákat. Azóta újakat ültettek a helyükre és természetes úton is próbálják felújítani a kis erdőt. Szépen nődögélő fácskákról azonban nem beszélhetünk, az érintett területet benőtték a hajtások, melyek többsége a földben maradt törzsmaradványokból hajt. A szakemberek szerint az út mellett 40-50 év múlva lesz csak újra erdő. Sliva Judit Garamkövesd polgármestere anno olyan megegyezést kötött a fákat kivágó céggel, mely szerint a vállalat köteles újakat telepíteni a helyükre – mindez két évvel ezelőtt valósult meg.

Összeállította - zostavil: Cucor Roland

Mélyen városunk felszíne alatt fontos forrásvonal húzódik. A helybéliek számára bizonyíthatóan erre a tudományos tényre csak a 20. század közepén az első geológiai fúrásnak köszönhetően derült fény.

Pod naším mestom, hlboko v zemi, sa tiahne dôležitá pramenná tepna. Pre miestne obyvateľstvo sa hmatateľne tento vedecký fakt potvrdil až v polovici 20. storočia vďaka prvému geologickému vrtu.